Koppenhága

Talán nem mindenkinek egyértelmű, hogy a sokat emlegetett üveház-hatás mi is valójában. Ezt szeretnénk most tisztázni. Csak érthetően!

A Napban a fúzió hatására energia képződik, ami mindenféle hullámhosszokon érkezik a Földhöz. Bolygónk légköre ezeknek csak egy részét engedi át. Ami át tud jutni, az főleg a rövidhullámú sugárzás (látható fény, infravörös). A sugárzás eléri a felszínt (talaj, tenger) és felmelegíti. Ez mindenki számára ismerős, ugyan az, amikor a Nap felmelegíti a tengerparti homokot, aztán nem lehet rajta menni.

A felmelegedett felszín a hőt visszasugározza. Ez a sugárzás már nem rövid-, hanem hosszúhullámú. A hullámhosszok közti eltérés oka, hogy a Nap felszíne sokkal forróbb, mint pl. a tengerparti homok, a sugárzás hullámhossza pedig fordítottan arányos a hőmérséklettel.

Na, és itt a lényeg. Az az energia, amit befogott a felszín, az a kisugárzással távozik az ég irányába. Vagyis csak távozna, ugyanis az üvegházhatású gázok ezt a hosszúhullámú sugárzást kiszűrik, vagyis elnyelik. Az az energia pedig, amit elnyelnek, az hő formájában marad itt, vagyis a légkört melegíti.

Természetesen az üvegház-hatású gázok nem a teljes sugárzásmennyiséget nyelik el, csak egy nagyon kis részét, de ez is elég ahhoz, hogy a föld légköre lassan melegedjen.

Az igazság az, hogy a Földön nagyon nagy szerepe van az üvegház-hatásnak. A légkörben természetes eredű üvegázhatású gázok is vannak. Ezek nélkül a Föld éghajlata jóval hidegebb lenne, az összes óceán be lenne fagyva, talán élet sem lehetne a bolygón. A természetes eredetű üvegházhatású gázok egyensúlyban voltak a légkörrel és a természettel, sosem jelentettek problémát. Az emberi eredetű kibocsátás azonban felborította a légkör összetevőinek természetes arányait, felborítva azzel az energia bevétel-kiadás egyensúlyát is. Ennek isszuk most a levét.

Holnap az üvegház-hatású gázokat mutatom be. Érdekes lesz!