Koppenhága

Ideje áttekinteni az eddigi eseményeket. A hét mozgalmas volt, a hétfői kezdés után nem sokkal már a kiszivárgott "dán szöveg" borzolta a kedélyeket. Ez a megegyezés-tervezet a fejlett országoknak sokkal előnyösebb, mint a fejlődőknek, így komoly felháborodás lett belőle.

Nem sokkal később a BASIC csoport, amit Brazília, Dél-Afrika, India és Kína alkot bedobta a saját tervezetét, amit már korábban kidolgoztak. Ez 2020-ig 40%-os kibocsátás-csökkentést írna elő a fejlett országoknak.

Ezután tegnap előtt egy harmadik törésvonal is létrejött. Tuvalu bedobta, hogy csak egy jogilag is kötelező megállapodást hajlandó elfogandi, és hogy nem is 2, hanem 1,5 Celsius fok legyen a megengedhető felmelegedés.

Ezután sorra felsorakoztak mögé kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett államok, ami végül oda vezetett, hogy az ENSZ tagjainak több, mint a fele Tuvalu és az AOSIS (kis szigetállamok szövetsége) mögé állt.

Amit azonban ezek az országok akarnak, az nem elfogadható a nagy, gyorsan fejlődő országoknak, mint pl. Kína, mert szerinteük ez már komolyan veszélyeztetné gazdasági fejlődésüket.

Így mostanra a világ országai három részre szakadtak. Az iparilag fejlett kb. 40 ország, köztük az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán, Ausztrália stb., a nagy fejlődő országok, mint Kína, India, Brazília stb., illetve a világ összes többi (kb. 100) országa.

Egyelőre nem dőlt el semmi. Elkészült az első hivatalos tervezete a konferenciát lezáró szövegnek, amiben minden csoport minden követelése benne van. Most már csak az a kérédés, mi marad benne...

Igen, jól olvastátok, organikus hot dog. Aki már járt Koppenhágában az tudja, hogy az utcák tele vannak hot dog és különféle kolbász árusokkal. A kisebb helyeken egyféle virsliből lehet hot dogot kérni és ugyancsak egyféle kolbász kapható, míg a nagyobbakban többféle virsli- és kolbászkülönlegességből válogathatunk. A virslit és a kolbászokat egyaránt forró vaslapon sütik át, és kenyérrel, valamint mustárral, ketchupal, majonézzel, sült hagymával és uborkával kínálják.

Ám létezik egy hot dog árus, aki kizárólag organikus hot dogokat árul. A Round Tower mellet található a Den Økologiske Pølsemand névre hallgató stand, ahol a termékek kizárólag organikus disznó és marhahúsból készülnek, sőt még a finom falatok mellé kapható üdítőitalok is organikusak. Koppenhágában csak itt ehetünk organikus hot dogot. Biztosan nagyon finom!

A koppenhágai tárgyalásokat szeretnék teljesen karbon semlegessé tenni, így a várható 40.500 tonna szén-dioxid kibocsátást ellensúlyozni fogják.

A dán kromány, a Világbank és Banglades együttműködésének eredményeként Dhaka-ban fognak lecserélni már régen elavult, rendkívül szennyező téglaégető-kemecéket. 20 teljesen új, energiahatékony égetőt állítanak majd üzembe, melyek a számítások szerint több mint 50.000 tonna CO2 kibocsátást spórolnak majd meg évente. Ezzel nem csupán a globális kibocsátást csökkentik majd, de hozzájárulnak a város levegőminőségének javításához is, mely az egyik legszennyezettebb a Földön. A dán kormány 700.000 Eurót különített el a projekt megvalósítására.

Ezen felül a dán kormány további intézkedéseket is tett, hogy Koppenhága minél kevesebb környezeti terhelés mellett bonyolíthassa le a tárgyalásokat.

A konferencia helyszínéül szolgáló Bella Centeren olyan átalakításokat végzett, melynek eredményeképpen az épület most 20%-al kevesebb CO2-t bocsát ki, mint korábban.

A hotelek tulajdonosait arra kérték, hogy bővítsék ki a környezetbarát szobáik számát.

A konferencia résztvevőit arra kérik, hogy használják a tömegközlekedési eszközöket. Külön buszjáratokat indítanak a városból egyenesen a Bella Centerhez.

Ahogyan arról már egy korábbi bejegyzésben szó volt, konferencia résztvevői nem kapnak majd felesleges ajándékokat, helyette 11 fiatal ösztöndíjára fordítják a pénzt.

A mai nyerő szó a "karbonsemleges". Aki harmadiknak küldi el a koppenhagablog@gmail.com címre, azé a mai  ajándékcsomag.
 

Már nemcsak a fejlett és a fejlődő országok között húzódik éles ellentét Koppenhágában. Tegnap kiéleződött a vita a fejlődő országokon belül is.

Tuvalu tegnap a tárgyalások során kijelentette, hogy számára egyedül az elfogadható, ha jogilag is kötelező megállapodás születik. A kis szigetországok szövetsége (AOSIS) természetesen támogatja ebben. 

Aktivisták egy csoportja a Bella Centerben támogatását fejezte ki és transzparensekkel vonultak fel a központ folyosóin, miközben azt kiabálták, hogy "Tuvalu, Tuvalu". Hangsúlyozták, hogy erkölcsi kötelességünk megmenteni az alacsonyan fekvő szigetországok lakosait, hiszen nem ők okozták a bajt.

Kína, India és más nagyobb fejlődő országok mindeközben aggodalmukat fejezték ki, hogy a túl erős vállalások már árthatnak gazdasági fejlődésüknek. 

Tuvalu a tárgyalások felfüggesztését kérte, amíg nem tisztázódik, hogy valóban egy jogilag is kötelező érvényű megállapodás a cél. A ülést végül valóban felfüggesztették, bár valószínűleg nem Tuvalu kérésére, hanem a csaknem kétórás csúszás miatt. 

Mindeközben még mindig folynak a viták arról is, hogy a kiotói jegyzőkönyvet bővítsék-e ki a következő időszakra szólóan, vagy egy új megállapodás keretein belül rögzítsék a vállalásokat. 

A kiszivárgott dán szöveg továbbra is a figyelem középpontjában áll. A kis szigetállamok egyre erőteljesebb megnyilvánulásai ismét rávilágítottak a javaslat elfogadhatatlanságára a fejlődő országok számára. A dán kormány azzal védekezik, hogy a szöveg csupán egy belső anyag, mely nem több, mint egyike a tárgyaláson megvitatandó sok ezer javaslat közül.

A kis szigetországok egyre erőteljesebben igyekeznek kiállni egy jogilag is kötelező megállapodás mellett. Több kis szigetországról érkezett delegáció tag is bemutatta, hogy országát hogyan érinti már most a klímaváltozás. Számukra ez nem a fenyegető jövő, hanem a borzasztó jelen. 

A Kiribatiból érkezett delegáció nagyon örült, hogy előadásukra rengetegen voltak kíváncsiak és köszönetképpen kagylóláncokat osztogattak az érkezőknek.

Az előadáson bemutatták, hogy Kiribati lakosait hogyan érinti a klímaváltozás. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a tengerszint emelkedésével az ivóvizük egyre sósabbá és szennyezettebbé válik. Kiemelték, hogy gyerekek haltak már bele abba, hogy nem jutottak friss ivóvízhez. A tengerszint emelkedése számukra azért is rendkívül nagy probléma, mert némelyik sziget legmagasabb pontja is csak két méterre van a tengerszint felett. Ráadásul legtöbb sziget a legtöbb nem szélesebb, mint 200-300 méter, így nincs is hová menekülni az emelkedő tenger elől. A szigetre betörő tenger számos gyümölcsfát és egyéb haszonnövényt pusztított már ki, mely így a lakosok élelmiszerbiztonságát is veszélyezteti.

A kormány számos intézkedési csomagot vezetett be és továbbiakat készített elő annak érdekében, hogy reagálni tudjanak a klímaváltozás fenyegető hatásaira.

Hiába teszünk meg azonban mindent, helyi szinten nem tudjuk megoldani a problémáinkat...

mondta a külügyminisztériumtól érkezett Tessie Eria Lambourne. Azt szeretnénk elérni, hogy a kormányok megegyezzenek abban, hogy nem engedik hogy a felmelegedési szint meghaladja a 1,5 fokot (nem is a 2 fokot!) és a levegő szén-dioxid koncentrációját pedig 350 ppm-re csökkentsük (ez jelenleg kb. 387 ppm).

Az alacsonyan fekvő, atollokon lakó nemzetek az elsők között vannak, akiknek nincs más választásuk, a klímaváltozás legkomolyabb hatásaival kell farkasszemet nézniük. Segítségre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak, hiszen például a partok mentén épített védőgátak rendkívül drágák. Kiribati azt is kiemelte, hogy kész lenne hasznosítani a napenergiát és a kókuszolajat azért, hogy elektromosságot nyerjen és így átálljon a fosszilis energiaforrásokról a megújulókra, ám egyszerűen nincsenek meg a megfelelő forrásaik ezek kialakítására.

Az előadást néptánc is szinesítette, melyet a közönség nagy tapssal jutalmazott. Egyetlen hölgy, Maria meg tudta mutatni, hogy milyen gazdag a kiribatiak tánckultúrája, miközben egy honfitársa pár lépés erejéig csatlakozott hozzá. Ő ugyan nem volt része a produkciónak, de a zenét meghallva egyszerűen muszáj volt táncolnia.

Meghallgathattunk egy éneket is arról, ahogyan egy fregattmadár elrepül élelemért fiókáinak, ám mire visszatért, országa - Kiribati - helyén nem talál mást csak tengert. A szigetet elöntötte a tengervíz. Szomorú éneke arról szól, hogy immáron egyedül maradt és nincs hová mennie.

A kiribati küldöttség ezzel zárta beszédét:

Ez a mi otthonunk, nem akarunk máshová költözni. Higgyék el, Önök sem akarnának. 

A klímaügyekért felelős francia miniszter Jean-Louis Borloo hozzátette, hogy Franciaország kész arra is, hogy saját kibocsátás-csökkentési célszámait úgy érje el, hogy kizárólag határon belüli intézkedéseket alkalmaz és nem vásárol kibocsátási kvótákat.

A dán prostituáltak szövetsége ingyen szerez örömet COP15 küldöttei számára. A lányok a konferencia egész ideje alatt várják az érdeklődőket, bár mint elmondták, nem számítanak sok vendégre.

Dániában legális a prostitúció, azonban a dán kormány a konferencia miatt levelőzalapokon arra kérte a szállodák vezetőit, ne ne engédjék, hogy a lányok szexuális szolgáltatásokat áruljanak a szállodákban. A prostituáltak szövetségé erre azzal reagált, hogy akkor nem árulják, hanem ingyen adják...

Tegnap a Parlament Környezetvédelmi Bizottsága is ülésezett, ahol Faragó Tibor államtitkár úr, a magyar delegáció főtárgyalója röviden ismertette a megjelent képviselőkkel a Koppenhágával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és a magyar álláspont néhány elemét is. Az államtitkár úr a világ egyik legtapasztaltabb résztvevője a klímaváltozással kapcsolatos tárgyalásoknak, ő volt a UNFCCC keretegyezményt szolgáló egyik legfontosabb szakmai testület, az SBSTA (Subsidiary Body for Scientific and Technological Advice) első elnöke és ezzel egyidőben, 1995-97-ben tagja volt a keretegyezmény legfontosabb döntéshozó szerve, a COP (Részes Felek Konferenciája) melletti Bureau-nak is.

Mindenekelőtt sokadszorra elmagyarázta a különbséget az 1992-es riói éghajlatváltozási keretegyezmény és az 1997-es kiotói jegyzőkönyv között. Mi is összeállítottunk Nektek néhány rövid háttéranyagot, hogy értsétek a lényeget. Az Államtitkár Úr elmondta, hogy a két éve Baliban elindult és Koppenhágában kulminálódó tárgyalások döntően e két vonal mentén haladnak. Egyrészről az keretegyezmény megújítása a cél, amihez kapcsolódóan esetleg egy új ’koppenhágai jegyzőkönyv’ is születik. Másrészt a kiotói jegyzőkönyv módosítása, amely a közhiedelemmel ellentétben nem jár le, csak egyetlen eleme (a fejlett országok konkrét kibocsátás-csökkentési vállalásaira vonatkozó előírás) érkezik egy olyan fordulóponthoz, ami módosítást igényel.

Tartalmilag 5 fontos témát emelt ki és ezek mentén mutatta be az EU-s, illetve a magyar álláspontot is. Ahogy végigmegyünk az Államtitkár Úr által említett pontokon, igyekszünk Nektek elmagyarázni mit is jelentenek ezek – remélhetőleg – érhető módon, szóval tartsatok ki!

A fejlett országok további kibocsátás-csökkentési vállalásai

Ugyebár a keretegyezményben már voltak kibocsátás-csökkentési vállalások (a fejletteknek, köztük a kiotói jegyzőkönyvet nem ratifikáló USÁ-nak is 2000-ig az 1990-es szintre kellett volna csökkenteni a kibocsátásait), de ezek nem voltak jogilag kötelező érvényűek és nem is igen törekedtek az aláírók betartásukra. A kiotói jegyzőkönyv már kötelező érvényű kibocsátás-csökkentést irányoz elő, amit 2008-2012-es évek átlagában kell teljesíteni.

Az IPCC számításai alapján alapvető cél az ipari forradalomhoz képest a 2 C° feletti átlagos globális hőmérséklet emelkedés elkerülése (már 0,75 C° felett vagyunk). Ehhez az szükséges, hogy a globális kibocsátások az elkövetkező 10 éven belül tetőzzenek és utána csökkenni kezdjenek. Ezzel összhangban a 2007-es bali konferencián megállapodás született arról, hogy 2020-ig a fejlett országok csoportja 1990-hez képest 25-40% közötti kibocsátás-csökkentésre fog törekedni és a fejlődő országok – szintén csoportszinten – 2020-ig 15-30%-al csökkentik kibocsátásaikat, ahhoz képest ami a mai fejlődési ütemek alapján lenne. A nagy kérdés persze, hogy az egyes országok ezeken a kereteken belül mit vállalnak. Az sem mindegy, hogy az egyes kibocsátás-csökkentési vállalásokba ki mit ért bele és mit nem (lásd pl. a nyelők kérdését).

Az EU 20%-ot már törvénybe foglalt és 30%-ot is vállal, ha két feltétel teljesül: egyrészt más fejlett országok is ehhez mérhető vállalásokat tesznek, másrészt a fejlődő világ elindul az un. szétválasztás útján, vagyis a gazdasági fejlődés és a kibocsátások növekedése szétválik. Magyarország természetesen támogatja az EU pozícióját.

A fejlődő országok vállalásai

A fejlődő országok kibocsátásainak is tetőzni kellene az elkövetkező években és legalább 15-30%-al alacsonyabb kibocsátási szintet kellene elérniük a ’business as usual’-hez képest. Ez a kibocsátáscsökkenési elvárás nem érvényes az un. LDC (least developed countries – legkevésbé fejlett országok) csoportjára, így például a Szahara alatti afrikai országok zömére sem.

Egyébként a fejlődő országok naponta újabb és újabb vállalásokkal állnak elő és ezek értékelése sem egyszerű feladat. Például Kína jelentős kibocsátás-intenzitás csökkentési szándékot jelzett, de kizárólag önkéntes alapon. Kérdés továbbá az is, hogy a vállalást tevő országok hajlandóak jogilag regisztráltatni vállalásaikat és hogy ez verfikálható-e?

Az erdők ügye

Az erdők kérdése régóta a kiotói jegyzőkönyvvel kapcsolatos egyik legvitatottabb ügy. Elvileg az erdők – bizonyos feltételek teljesülése mellett – segíthetik az üvegházhatású gázok légkörbe jutásának elkerülését, de ez nehezen számszerűsíthető. Például kérdés, hogy az erdőírtások visszaszorításán és az új erdők telepítésén túl hogyan lehet figyelembe venni a az erdőgazdálkodás módjainak változását.

Ma már a REDD (Reducing Emissions from Deforestations and Degradation), vagyis az erdők írtásával és degradációjával kapcsolatos kibocsátások csökkentése az egyik legfontosabb vitakérdéssé vált. Például egyes fejlődő országok jelentős összegeket igényelnek a fejlődő országoktól azért, hogy meglevő erdeikben visszaszorítsák az erdőírtást.

Rugalmassági mechanizmusok

A kiotói jegyzőkönyv 3 úgynevezett rugalmassági mechanizmust vezetett be, melyek lényege, hogy a kibocsátás-csökkentési célokat a fejlett országoknak nem feltétlenül a saját területükön kell elérniük. Ilyen például a CDM (Clean Development Mechanism -tiszta feljesztési mechanizmus), ami a fejlett országok támogatásával a fejlődő országok területén megvalósuló kibocsátás-csökkentési beruházásokat a fejlett országok vállalásainak teljesítésében veszi figyelembe. De ilyen maga az emisszió-kereskedelem és az úgynevezett együttes végrehajtás (Joint Implementation) projektek  is. Utóbbiak esetén a fejlett országok közötti együttműködés eredményez kibocsátáscsökkentést. Nos, az elmélet nagyon szép, de mindhárom rugalmassági mechanizmussal rengeteg probléma van és mi környezetvédők sem éppen lelkesedünk ezekért.

Ugyanakkor, ahogyan az Államtitkár Úr elmondta, „rászoktunk ezekre”, a fejlődő országok ragaszkodnak a CDM-hez, a fejlettek meg az emisszió-kereskedelemhez. A kérdés igazából ezek javítása, kiterjesztése a jövőre vonatkozóan.

És itt jelentkezik az egyik legkritikusabb magyar érdek. Az Államtitkár Úr szerint Magyarország számára az emisszió-kereskedelem megtartása kulcskérdés, akárcsak a többi 8 közép-kelet-európai országgal, akik - Oroszországon és Ukrajnán kívül – jelentős kvótatöbblettel rendelkeznek.

Finanszírozás

Komoly kérdés a Konferencián, hogy a fejlett országok milyen mértékben és hogyan hajlandók hozzájárulni a fejlődők támogatásához. Milyen keretben hajlandók fizetni? Milyen intézményi megoldás szükséges ezeknek a pénzeknek a kezeléséhez? Már ma is vagy 4 alap működik ilyen célokkal, kérdés, hogy a Montreáli Alaphoz hasonlóan legyen-e egyfajta átfogó mechanizmus avagy sem

Kérdés még, hogy legyen-e egyfajta előfinanszírozási mechanizmus is, ami már 2010-2012 között forrásokat biztosítson a fejlődőknek. Mint ahogy a blogban mi is beszámoltunk erre jelentős az igény és néhány fejlett ország részéről a hajlandóság is.

Itt merül fel az a kérdés is, hogy az EU által bevállalandó összeg hogyan oszlik majd meg az egyes tagállamok között. 

Az elmúlt néhány napban komoly visszhangot keltett az, hogy a dánok előkészítettek egy kiszivárgott anyagot, ami egyfajta végső kompromisszumot jelentene. A dánok a szükséges jogilag kötelező érvényű megállapodás helyett feltaláltak egy öszvér megoldást, a nehezen értelmezhető "politikailag kötelező érvényű megállapodást".

A nagykibocsátó fejlődő országok (Kína, India, Brazília, Dél-Afrikai Köztársaság) még Koppenhága előtt összejöttek Pekingben, hogy egyeztessék reakciójukat. A fejlődő országok a dán javaslaton egyszerűen felháborodtak és összeállítottak egy ellen-javaslatot, az ugynevezett BASIC-et. A BASIC szövegét ki is osztották a fejlődő országok képviselői között. A WWF helyszíni szakértői szerint a dán javaslat gyenge, nem ambíciózus és a BASIC szöveg is egyfajta védekező reakció egyfajta gyenge javaslatra. Ezzel kapcsolatban Kim Cartensen a WWF Klímaváltozási főnöke az alábbiakat mondta:

"A dán elnökség háttértárgyalási taktikái a gazdag és erős országokat szolgálják, ahelyett, hogy az országok többségének érdekeit vennék figyelembe - ők ugyanis fair és ambiciózus megoldásban érdekeltek. A dán miniszterelnök javaslata gyenge és a dán elnökség elitista, szelektív és nem átlátható hozzáállását tükrözi. Megértjük és osztjuk a szegény és sebezhető országok frusztrációját az ügyben. Felszólítjuk a dán elnökséget, hogy változtasson a stílusán és a váltson át egyfajta együttműködő, a másokra figyelő modus operandi-ba. Ez a fajta hozzáállás lenne összhangban Connie Hedegaard dán COP elnök tegnapi megnyitó beszédével is. A dán szövegjavaslat elvonja a tárgyalófelek figyelmét a Koppenhágában zajló lényegi fejleményekről. A tárgyalásoknak a már hónapok óta megbeszélések tárgyát képező szövegtervezetekre és a kis tárgyaló csoportok új javaslataira kell fókuszálniuk" 

Az USA Környezetvédelmi Ügynöksége bejelentette, hogy egyes üvegházhatású gázokat (szén-dioxid és öt másik gáz) az emberi egészségre ártalmasnak minősít, illetve úgy ítéli meg, hogy a gázok az emberi jólétre is negatív hatással vannak. Ennek megfelelően ezek a gázok immár a tiszta levegőről szóló törvény hatálya alá esnek.

A bejelentés kulcsfontosságú lehet Obama elnök számára, mert a határozat alapján akkor is be lehet vezetni a kibocsátás csökkentését előíró szabályokat, ha nem sikerül elfogadtatni a jelenleg a Kongresszus előtt levő klímavédelmi törvényjavaslatot.

Kedden kezdődőtt meg az érdemi munka a Bella Centerben, a konferenica helyszínén, miután tegnap sikeresen lezajlott a megnyitó és a munkacsoportok is felálltak.

Rendkívül sok témában kell a delegációknak egyeztetniük az elkövetkező időszakban, hiszen a résztvevő 192 ország érdekei és céljai nem mindig vannak összhangban, viszont az érdekellentétek tengerében muszáj lesz majd kompromisszumra jutniuk. Összehasonlításnsk érdemes megemlíteni, hogy a kiotói jegyzőkönyv csupán kb. 20 oldalas, a jelenlegi megállapodás tervezet viszont már kb. 200 oldalas.

Az elkövetkező napokban az országok képviselői különböző csoportakban értekeznek majd, főleg az alábbi témákról:

• - Kibocsátás-csökkentési célok, vállalások
• - Földhasználattal és erdőgazdálkodással kapcsolatos kibocsátások
• - Mitigációs és adaptációs stratégiák
• - A kvótapiac jövője
• - Pénzügyi vállalások a fejlődő országok megsegítésére
• - Egy új intézményrendszer felállítása
• - Technológiai transzfer

A különböző tárgyalások eredményeit javaslatokba öntik majd, melyek a végső megállapodásba is bekerülhetnek, ha azt a résztvevő országok elfogadják.

Az egyeztetések középpontjában ma főleg a különböző tanácsadó testületek és bizottságok ülései álltak, akik elsősorban az éghajlatváltozáshoz kötődő tudományos munkákról, kutatási eredményekről és a különféle, a témákhoz kapcsolódó tanulmányokról értekeztek. Kiemelt témaként került elő a tiszta fejlesztési mechanizmus (CDM - clean development mechanism).

A tiszta fejlesztési mechanizmus a kibocsátások csökkentésnek egy olyan rugalmassági eleme, mely megengedi a fejlett országoknak (pontosabban a kiotói jegyzőkönyv I. mellékeltében felsorolt 41 országnak), hogy úgy csökkentsék a kibocsátásaikat, hogy egy fejlődő országban valósítanak meg olyan projekteket, melyek csökkentik az ország szén-dioxid kibocsátását. Ezáltal a globális kibocsátás úgy csökken, hogy nem a hazai, vélhetően drágább intézkedéseket hozzák meg, hanem egy fejlődő országban ruháznak be, mely olcsóbb és egyben segítséget is jelent az elmaradottabb országok számára. A rendszert már több kritika is érte, ezért a koppenhágai tárgyalások egy vitapontját képezi.

Ban Ki-moon az ENSZ főtitkára optimizmusát fejezte ki. Szerinte elérhető a szigorú klíma-megállapodás, mely azonnali intézkedésekben valósulhat meg. Ő maga is hamarosan a dán fővárosba érkezik, hogy fogadja azt a 110 államfőt, akik megerősítették érkezésüket a konferenciára. Megjegyezte, hogy a WMO (World Meteorological Organization) legfirssebb kutatásai szerint, a XXI. század első évtizede volt a valaha mért legmelegebb. Ráadásul a 2009-es év lesz várhatóan az 5. legmelegebb a hőmérsékleti rekordok között, melyet 1850 óta tartanak nyilván. Minden államfőt arra buzdít, hogy járuljon hozzá egy igazgságos és szigorú klíma-megállapodáshoz, mert csak így tudjuk elkerülni a globlás katasztrófát.

A konferenciaközponton kívül is zajlottak az események. Tegnap este volt a megnyitója a Hopenhagen rendezvénysorozatnak, Kopenhága hatalmas koncerttel és a világ legnagyobb földgöbjével köszöntötte a konferenciát.

A ENSZ klímakonferencia mellett folyik egy másik találkozó is a városban. Christiania szabad városa rendezi a "Climate Bottom Meeting" nevű találkozót, mely alulról, a közösségek szintjéről vizsgálja a klímaváltozást és korunk más kihívásait.

A Nytorg téren olvadásnak indult a WWF Sarki sátrának jégből faragott jegesmedvéje figyelmeztetve az arra járókat a sarkvidék szomorú jövőjére. Az olvadó jég alól előtűnt a jégmedve bronz csontváza...

Ilyen volt a medve 3 nappal ezelőtt:

És ilyen most: