Koppenhága

Sorozatunkban a klímaszkeptikusoktól hallható, elterjedt legendákról rántjuk le a leplet.

A vizgőz többet számít az üvegház-hatásban, mint a szén-dioxid, eszerint az felelős a klímaváltozásért.

A vízgőz valóban a legnagyobb mennyiségben előforduló üvegházhatású gáz, de léköri mennyiségét szinte teljes egészében a lékör és az óceánok hőmérséklete határozza meg. Más szóval a vízgőz erősíti ugyan a meglévő melegedést, de nem oka annak. Az ok a léköri szén-dioxid és más üvegház-hatású gázok növekvő koncentrációja, amik lehetővé teszik, hogy több vízgőz kerüljön az atmoszférába (a melegebb levegő több vízgőzt képes befogadni), ami további melegedést okoz. Ezáltal a vízgőz egy fontos pozitív visszacsatolású (ráerősítő) tényező, de nem a klímaváltozás kiváltója.

Ahogy írtam, a reggeli Flood 11 óra körül odaért a parlament előtti térre, majd onnan egy még hatalmasabb menet indult délután kettő óra körül a Bella Centerhez.

Nagyon sokféle embert lehetett látni, nagyon sok civil szervezet emblémája feltűnt, a transzparensek változatossága pedig egészen elképesztő volt. Mindenki nagyon békésen viselkedett, a hangulat pedig igazán baráti volt.

A menet kb. 7 kilométert tett meg keresztül Koppenhágán. Volt, aki bicajozott, volt aki görkorival, vagy gördeszkával jött. A tömeg eleje délután 5 óra körül érte a Bella Centert. Ekkora be is sötétedett. A konferenciaközpontnál a Nobel-békedíjas Desmund Tutu érsek vezetésével egész éjszaka gyertyás virrasztás lesz. A didergető hideg ellenére sokan készülnek kint tölteni az éjszakát.

A szervezők szerint több, mint 50.000 ember vonult, a rendörség csak 30.000-et mond. A szokásos számháború. Egyébként valóban nagyon sokan voltak, a menet két vége között legalább egy-másfél órányi különbség volt, pedig a Koppenhágai utak elég szélesek, vagyis sokan elférnek egymás mellett.

Én egyetlen egy alkalommal sem láttam semmi erőszakos eseményt, most mégis arról olvasni, hogy dán rendőrség sokakat letartóztatott. Látszólag ez egy békés menet volt, a rendbontók valószínűleg a balhét keresték. A rendőrség egyébként láthatóan fel volt készülve, minden sarkon rohamrendőrők tucatjai álltak, volt, akinél gépfegyver is volt. A kiemelt helyeket külön is védték, a bella centernél valóságos falat építettek rendőrségi kisbuszokból és tömegoszlató teherautókból.

Amit én láttam, az ilyen volt:

Meg ilyen :)

Tegnap egy újabb megállapodás tervezet látott napvilágot. A dán szöveg, az AOSIS és a BASIC után, most Michael Cutajar, az LCA (Long-term Cooperative Action) munkacsoport elnöke valamint John Ashe a kiotói jegyzőkönyv munkacsoport elnöke jelentették be új szövegtervezetüket. Igaz, ez nem egy ország, vagy ország csoport beadványa, ám az ENSZ azon magas rangú munkatársainak ajánlása, akik a tárgyalások egy részét vezetik. A civil szervezetek üdvözölték az új javaslatot, mely szerintük jó alapját képezheti a végső megállapodásnak, igaz még vannak benne hiányosságok, melyeket a későbbikben pótolni kell. 

Úgy tűnik, hogy erősödik az az álláspont, miszerint két megállapodást kellene megkötni Koppenhágában: meghosszabbítani a kiotói jegyzőkönyvet és létrehozni az új, koppenhágai jegyzőkönyvet. A kis szigetállamok kezdetek óta ezért harcolnak, ahogy a civil szervezetek és a jogilag kötelező megállapodást sürgető más csoportok is. Cutajar és Ashe tervezete lehetőséget ad arra, hogy miközben meghosszabbítanák a kiotói jegyzőkönyvet, egy új kaput is kinyitnának az új, koppenhágai jegyzőkönyv megszületésével. Az új jegyzőkönyvben már szerepelhetnének azok az elemek, melyek kimaradtak a kiotói vállalásokból. Ilyen például az USA bevonása, a fejlődő országok vállalásai, az erdőpusztítás miatti kibocsátások csökkentése, a technológiai kérdések és még sorolhatnánk.

Az új megállapodás tervezetnek nagy előnye, hogy világosan megfogalmazza, melyek azok a legfontosabb lépések, melyeket az országoknak véghez kellene vinniük, valamint átláthatóbb és egyszerűbb tárgyalási alapot képez, mint az eddigi javaslatok.
Az eddigi ülések során az új szöveg jól szerepelt, így ha a hétvégét is átvészeli, akkor remélhetőleg valóban alapját képezheti a további tárgyalásoknak. Természetesen ezúttal is szinte minden résztvevő valamilyen kifogással élt a tervezettel szemben és megtalálta a számára nem elfogadható részeket. Ezen felül még hiányoznak bizonyos fontos elemek a megállapodásból, és olyan kibúvókat is tartalmaz, melyeket a későbbiekben meg kell szüntetni, nehogy aláássák a tervezet hitelét.

A kiotói jegyzőkönyv megújításának tervezetében például még nem szerepelnek a kibocsátás csökkentési számok, ezeket az üresen hagyott rubrikákat majd a minisztereknek kell kitölteniük. Az LCA szövegben már szerepelnek számok is, mind közép, mind hosszútávra vonatkozóan. Igaz itt is megmarad a miniszterek számára a választás lehetősége, és gyenge számokat épp úgy találunk, ahogy erőseket is. A Tuvalu és az AOSIS csoport által benyújtott javaslatban természetesen szigorú számok szerepelnek, így e számok jó alapot nyújthatnának az új szövegtervezet számára is.

Az új szövegtervezetből kimaradt részek azonban alkalmat adnak arra is, hogy a további egyeztetések során e kérdésekben előre léphessünk. A civil és kornányzati szervezetek igyekeznek most ezekre a kulcsterületekre koncentrálni, és erőteljes vállalásra buzdítják a politikusokat. Így talán eleve egy kellően ambiciózus vállalás kerülhet a megállapodásba. Ilyenek például a hosszútávú pénzügyi kérdések, a biodiverzitás megőrzésének elemei.

A kultúrák napja volt a WWF sarki sátrában (Arctic Tent) Főleg a klímaváltozás északi népekre gyakorolt hatásáról volt szó, de más előadók is tartottak előadásokat. Három érdekes történetet szeretnék veletek megosztani.

Egy „messzi északról” érkezett őslakos falujában emberemlékezet óta mindig február 3-án kelt fel először a nap a több hónapos téli sötétség után. Ez azonban az utóbbi pár évben megváltozott. A gleccser ugyanis, amely mögül a nap tavasszal először felkel, olyannyira visszahúzódott, hogy az első világos nap már nem február 3-án, hanem egy nappal korábban jön el. A látszólagos apróság most még csak a kis közösség naptárának átalakítását kényszerítette ki, de világos jele annak, hogy sokkal komolyabb változások állnak a küszöbön.

Egy másik előadó egy érdekes szociális problémát emelt ki: ki gondolná, hogy a sarkvidéken gondot okzhat, hogy az ott élőknek nincsen hűtőjük? Pedig így van. Az északi területeken a vadászidény néhány hónapra korlátozódik, ilyenkor kell összegyűjteni az év egészére elég táplálékot. Az északi népek az állandóan fagyott talajba vájt pincéket használják arra, hogy a húst tárolják: úgy működik, mint egy fagyasztó.

Az utóbbi években azonban nyáron egyre gyakrabban és egyre jobban felolvad a talaj, a pincékben nincs elég hideg ahhoz, hogy az élelmiszerek ne romoljanak meg. Ha pedig megromlik, a közösség éhezni kényszerül a következő vadászidényig. Hűtőszekrény szóba sem jöhet, a területen közel-távol nincs áram.

Végül egy kutató számolt be egy kitartó jegesmedve esetéről, akinek történetét onnan ismerjük, hogy mozgásának követésére korábban GPS-es nyomkövetőt helyeztek rá. Ahogy eljött a tél, a medve a Spitzbergák partvidékén rekedt, mivel a tenger nem fagyott be annyira, mint a korábbi években. A jegesmedvék csak a jégmezőkön kóborolva találnak táplálékot, így a jégtől elszakított medve éhezett. Amikor nem bírta tovább, belevetette magát a tengerbe és úszni kezdett. Egyenesen észak felé.

A kutatók számítógépeiken látták, ahogy napokon és éjszakákon át úszik a nyílt tengeren, míg végül 150 kilométer után elérte a jég határát. Több hetet töltött a jégmezőn, táplálkozott és megerősödött. Ezután újra belevetette magát a tengerbe és visszaúszott a szárazföldre. Hihetetlen, de pontosan ugyanoda érkezett, ahonnan elindult.

Az állatvilág nagyon erős és nagyon szívós, de sajnos nem minden jegesmedve ennyire kitartó és elszánt. Valószínűleg ugyanekkor más medvék is elindultak a táplálékot ígérő észak felé, és feltehetően nem mind tért vissza. Ahogy az éghajlat egyre melegebbé válik, a jég határa is egyre messzebb kerül a szárazföldtől. Ha ez így folytatódik, eljön majd a nap, amikor az utolsó jegesmedve indul majd el a nyílt tengeren észak felé, a látóhatáron a jég határát keresve. Csak akkor már nem lesz jég...

Ahogy olvashattátok, Koppenhága városa tele van mindenféle zöld eseményekkel és kiállításokkal a klímakonferencia tiszteletére.

Az egyik, amit mi Földparádénak hívunk a tehénparádé mintájára. Az ötlet ugyanaz. Fogj egy jó ügyet, hagyd alkotni a kreatív embereket ugyanazt az alapkoncepciót használva, majd állítsd ki a városban mindenhol. Az eredmény egy látványos és színes utcai kiállítás.

Ezúttal Koppenhágában a földgömb volt a megmunkálandó alap, melyről a kontinensek kidomborodnak. A golyók 1,5 méter átmérőjűek, és 950 kg a súlyuk. 28 db ilyen glóbusz készült, melyek hol elképesztően színesek, hol elgondolkodtatóak, hol teljesen be vannak horgolva, a lényeg, hogy mindegyik egyedi és mind fontos üzenetet hordoz.

Ismert művészeket kértek fel a világ minden tájáról arra, hogy díszítsék gömbjeiket, inspirálva az embereket, a politikusokat, a társadalmat arra, hogy az életmódunk apró változtatásainak segítségével fékezzék a klímaváltozás hatásait és csökkentsék karbonlábnyomunkat. A kiállításban december 31-ig lehet gyönyörködni a metróállomásokon és a Kongens Nytorv téren.

Elindult a Flood.

A konferencián minden nap megválasztják a Fossil of the Day-t, vagyis a nap fosszíliáját. Az az ország kapja ezt a kétes elismerést, amely delegáltjai a leginkább kőkori módon viszonyulnak a klímaváltozáshoz. Természetesen van első, második, és harmadik hely is. Szemben velük minden nap egy országot kitüntetnek a Ray of the Day, vagyis a nap reménysugara díjjal.

Az első hét vége felé Kanada és Ukrajna vezet megosztva, de szorosan mögöttük ott van Lengyelország és fejlett államok együtt.

A reménysugár-díjat eddig Tuvalu és Franciaország kapta meg.

Ma, lesz a Flood, a Föld Barátai nevű szervezet hatalmas akciója. A flood szó azt jelenti, hogy ár, árvíz. Ennek megfelően a koncepció az, hogy a hatalmas embertömeg árvíz módjára fog hömpölyögni Koppenhága utcáin, ezzel jelezve a nemzetek vezetőinek, hogy az emberiség változást akar.

Az emberfolyam 11 órakor fog indulni Koppenhága egyik nagy teréről, de már azelőtt színes programok várják a résztvevőket. A tervek szerint a tömeg dél és délután 1 óra közöttre a parlament előtti térre ér, ahonna egy órakor hatalmas felvonulás indul az onnan 6 kilométerre levő Bella Centerhez, a tárgyalások helyszínéhez. A szervezők több, mint 30.000 embert várnak. A felvonuláshoz útközben sokezren fognak csatlakozni, például Christianshavn városrészben a christianiai Climate Bottom Meeting résztvevői is.

Természetesen ott leszünk, és mindenről beszámolunk!

Egyébként a rendőrség is készül. Már több tucatnyi embert letartóztatak, főleg a Climate Justice Action nevő szervezet aktivistáit. Ők a jövő hétre a Bella Center megrohamozását ígérik. Érdemes tudni, hogy a központot nem a dán rendőrség biztosítja, hanem az ENSZ főleg amerikaiakból álló biztonsági szolgálata, akik valószínűleg nem fognak örülni a támadásnak, miközben többtucatnyi ország vezetője lesz az épületben.

A városban már most nagyon sok helyen látni rohamrendőröket, a főbb tereken mindenhol ott vannak, és gondolkodás nélkül átvizsgálják a nekik gyanús egyéneket.

A videó saját készítésű, bocs, hogy néha rángattam a kamerát!

Holnapra, december 12-re több demonstrációt is bejlentettek Koppenhágába. Már most mindenki erről beszél, sok helyen osztanak szórólapokat, melyekben arra szólítanak fel, hogy legyünk ott holnap.

A belvárosban egyre több helyen látni bukósisakos rohamrendőrőket, rendőrségi kisbuszokat. Több helyen láttuk, amint emberekkel kipakoltatták hátizsákjukat, hogy ellenőrizzék, mi van náluk.

A koppenhágai rendőrség a következő felhívást tette közzé: