Koppenhága

1953. május 25-én jelent meg ez a cikk a Time magazinban. 56 éve.

A modern ember évente 2 milliárd tonna szenet éget el az ipar éhes tüzében. A kereskedelem füstjével és kormával együtt a kemecék évente mintegy 6 milliárd tonna láthatatlan szén-dioxidot böfögnek ki az amúgy is koszos levegőbe. Konzervatív becslés szerint 127 év múlva a Föld léköre 50%-kal több szén-dioxidot fog tartalmazni, mint ma.

 

Ez a szétterjedő gázburok úgy viselkedik, mint egy hatalmas üvegház - állítja Gilbert N. Plass, a Johns Hokins egyetem fizikusa. Átjárható a Nap felől érkező sugárzó hő számára, de megállítja a hosszabb hullámú sugarakat, amik visszaverődnek a Földről. A növekedés mostani ütemét figyelembe véve, mondja Plass, a szén-dioxid százévente 0,5 Celsius fokkal fogja növelni a légkör átlaghőmérsékletét.

 

Ahogy ez a takaró egyre vastagabbá válik, megakadályozza, hogy a felhők teteje olyan gyorsan hűljön, ahogy korábban. Az alacsonyabb hőmérsékletkülönbség a felhők teteje és alja között lelassítja azokat a légáramlásokat, amik az eső és hó kialakulásához kellenek. A kevesebb eső szárazabb éghajlatot fog eredményezni. Kevesebb felhő fog kialakulni, emiatt több napfény fogja érni a felszínt, így az átlaghőmérséklet tovább fog nőni.

 

Néhány ezer év alatt a növényzet és a tengerek majd megkötik a felesleges szén-dioxid nagy részét, teszi hozzá Plass professzor. De az elkövetkező évszázadokban, ha az ipari növekedés folytatódik, a Föld éghajlata egyre melegebbé fog válni.

Eredeti, angol nyelvű változat.

A Time magazin egy hasonló cikkének fordítása.