Koppenhága

A dán divatvilág is hozzá akar járulni a COP15 sikeréhez. December 3-án „innovatív fenntartható divat” néven rendezték meg egy zöld divatbemutatót Koppenhágában.

A bemutató célja az volt, hogy olyan ruhadarabokat vonultasson fel, melyek kényelmesek, praktikusak, divatosak és mindemellett még a fenntartható fejlődés kritériumának is megfelelnek mind anyagválasztásban, mind az elkészítés módjában.

Karin Egger, a Danish Design School egyik tanulója egy különleges, esőben is viselhető kollekcióval lepte meg a nagyközönséget. A ruhadarabok újrahasznosított PET palackból készültek, melyből a tervező összesen 100 darabot használt fel.

Az volt a célom, hogy a ruhák amellett, hogy jól ellenállnak az esős időnek, olyan anyagból készüljenek, melyek felhívják a figyelmet arra, hogy bizony a divatban is odafigyelhetünk környezetünk védelmére

– mondta Egger. A környezet védelme csupán egy kis odafigyelést igényel, nem pedig lemondást. A ruhadarabok divatosságát nem befolyásolja, ha ilyen jellegű, például újrahasznosított anyagokat használnak fel. Innentől pedig már csak a tervező fantáziája szabhat határt.

A fenntartható ruhadaraboknak versenyt is szerveztek, melyen 19 kollekció és több mint 60 ruhadarabból választották ki a nyertest.

Peter Dammand, a Danish Design School egyik tanára szerint azért ilyen fontos, hogy ösztönözzék a tanulókat a fenntartható fejlődés elveinek megfelelő tervezésre, egyáltalán erre a gondolkodásmódra, mert bizony ők fognak majd a jövő iparában dolgozni. Számukra ez már természetes lesz így. Hozzátette, hogy szerinte a fenntartható divat három sarokköve a környezetvédelem az etika és az ár.

A nyertes végül egy sci-fi ihletésű kollekcióval vihette el a pálmát, 15.000 dán koronát érő csekk formájában.

Egyre nagyobb a rohanás és az idegeskedés a Bella Centerben. Ahogyan azt Connie Hedegaard, az ülés elnöknője elmondta, csütörtökre már készen kellene állnia a megállapodás végleges szövegének ahhoz, hogy azt pénteken aláírhassák az államfők, majd este hatkor lezárhassák a tárgyalásokat.

Azonban jelenleg még mindig nincsen megállapodás még a legfontosabb kérdésekben sem, így például a pénzügyekben sem. Nem csoda, hogy tárgyalók egyre feszültebbek és fáradtabbak. Az ülések folyamatosan csúsznak és éjszakába nyúlóan is folytatódnak.

Az államfők egy része már megérkezett, a többiek holnap várhatóak, köztük Bajnai Gordon miniszterelnök is. Őket csütörtökön maga a dán királynő látja vendégül egy ebédre.

A már itt lévő miniszterek is belecsöppentek a munka sűrűjébe, és igyekeznek a tárgyalási folyamatokon egyszerűsíteni és eredményeket felmutatni. Az EU-tól főleg a holland fejlesztésügyi és egy spanyol miniszter dolgozik azon, hogy felpörgesse a megbeszéléseket.

A magas szintű egyeztetések (High Level Segment) megnyitóját ma rendezték meg, ahol többek között Ban Ki-moon és Charles herceg is beszédet mondott. Nem lesz könnyű dolga az államfőknek, hiszen még aligha sikerült előkészíteni a szerződést, a rájuk nehezedő nyomás viszont óriási, a világ egy erőteljes megállapodásra vár.

Mi a helyzet az országok terén?

Az USA még mindig sarkalatos pontja a tárgyalásoknak. Nem csupán az a gond, hogy a jelenlegi vállalás (2005-ös bázison 17%-os kibocsátás csökkenté, mely 1990-es bázison csupán 3-4%-ot jelent) gyenge, hanem az is kérdés, hogy milyen jogi formában lehet majd őket bevonni az új szerződésbe. Ugyanis a kiotói jegyzőkönyvnek az USA nem tagja, így ennek a meghosszabbítása rá nem vonatkozik, azonban az új megállapodás jogi formája még nem eldöntött.

Oroszország nem híve a kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításának, ám felhalmozott kvótáit sem szeretné elveszíteni így kérdéses, hogy hogyan kívánják ezt kivitelezni.

Felmerült az is, hogy Kína nem kér a majdani klímaalapból támogatást, ám cserébe a saját maga által kidolgozott klímavédelmi programját valósítaná meg, melybe kevés beleszólást engedne a többi országnak.

Az EU mindenképpen szeretné meghosszabbítani a kiotói jegyzőkönyvet, ám ezt úgy tenné meg a következő periódusra, hogy belefoglalná a fejlődők vállalásait is, azaz immáron minden országnak kellene valamilyen vállalást tennie. Továbbra is kitartanak amellett, hogy két megállapodásra van szükség, azaz nem elégséges csak a kiotói jegyzőkönyv alatt megállapodni, szükség lenne az új, koppenhágai jegyzőkönyvre is.

Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye – a folyamat

Az egyezmény angol neve United Nations Framework Convention on Climate Change – UNFCCC. 1992. június 13.-án, Rió de Janeiróban írták alá és 1994 március 21.én lépett életbe, eddig 194 ország valamint az Európai Unió ratifikálta. Magyarország Rióban írta alá 1992-ben, 1994-ben ratifikálta és az 1995. évi LXXXII. törvényben hirdette ki.

A Keretegyezmény (Convention) testületei a Conference of the Parties (COP) és ennek két állandó támogató testülete, a Subsidiary Body for Scientific and Technological Advice (SBSTA) és Subsidiary Body for Implementation (SBI), valamint a Bureau of the Conference of the Parties.

A Conference of the Parties (COP) az UNFCCC legfőbb döntéshozó szerve, valamennyi aláíró részt vesz munkájában. A COP feladatai a Keretegyezmény implementációjának és az aláírók teljesítésének vizsgálata, a nemzeti kibocsátási leltárok felülvizsgálata stb.

A COP évente találkozik. A COP1-en (1995, Berlin) határozták el, hogy tárgyalásokat indítanak egy további kibocsátás-csökkentési megállapodás kialakítása érdekében. Ezek a tárgyalások vezettek el a Kiotói Jegyzőkönyv elfogadásához.

Idén a 15. találkozó folyik éppen Koppenhágában (COP15) – álatlában Bonnban van a találkozó, hacsak valamelyik aláíró nem látja vendégül. A COP elnöksége rotálódik az 5 ENSZ régió között (Afrika, Ázsia, Latin-Amerika, Közép és Kelet-Európa, Nyugat Európa és Mások).

Az SBSTA és az SBI a COP tanácsadó testületei, ezeknek bármelyik aláíró állam a tagja lehet. A Bureau of the COP a folyamatban támogatja az elnököt, 2-2 képviselővel régiónként. Az SBSTA első elnöke Faragó Tibor volt, aki ezzel egyidőben (1995-97) a Bureau of the COP tagjaként is szolgált. A COP 9 (2003, Milánó) elnökének Persányi Miklós Minisztert választották

Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye – tartalmi elemek

„Ezen Egyezménynek … a végső célja … az üvegház-gázok légköri koncentrációinak stabilizálása olyan szinten, amely megakadályozná az éghajlati rendszerre gyakorolt veszélyes antropogén hatást. Ezt a szintet olyan időhatáron belül kell elérni, ami lehetővé teszi az ökológiai rendszerek természetes alkalmazkodását az éghajlatváltozáshoz, továbbá, ami biztosítja, hogy az élelmiszer-termelést az éghajlatváltozás ne fenyegesse, valamint, ami módot nyújt a fenntartható gazdasági fejlődés folytatódására.”

Az egyezmény eredeti szövege angol és magyar nyelven.

A keretegyezmény kimondja a közös, de megkülönböztetett felelősség elvét: a történelmi ÜHG kibocsátások zöméért felelős országoknak vezető szerepet kell játszaniuk a klímaváltozás megfékezésében, elsősorban saját kibocsátásaik kontrollálása révén.

A legfontosabb tagállami vállalások, kötelezettségek valamennyi aláíró esetében:

• - Nemzeti áttekintések összeállítása és rendszeres közzététele az antropogén eredetű ÜHG-k forrásonkénti emissziójáról és a nyelőkről.
•  
• - Nemzeti programokat kidolgozása és közzététele az éghajlatváltozás mérséklésére, az ÜHG-k emissziós forrásai és a nyelői kezelésére vonatkozóan.
•  
• - Olyan technológiák fejlesztésének előmozdítása, amelyek csökkentik, megakadályozzák az antropogén ÜHG kibocsátásokat.
•  
• - A fenntartható gazdálkodás és az ÜHG nyelők és tározók megóvásának előmozdítása, és ahol lehet, kapacitásuk megerősítése.
•  
• - Együttműködés az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban, tervek kidolgozása a vízkészletekre, mezőgazdaságra stb. vonatkozóan.
•  
• - A lehetséges mértékig figyelembe veszi az éghajlatváltozás szempontjainak a lehetséges mértékig való figyelembevétele a vonatkozó társadalmi, gazdasági és környezeti politikájában és intézkedésekb

További jogilag nem kötelező, de specifikus kötelezettségek a fejlett országokra:

• - Nemzeti politikát fogad el és az ÜHG emissziók korlátozásával, az ÜHG nyelők és tárolók fejlesztésével intézkedéseket tesz az éghajlatváltozás enyhítésére
•  
• - Az ÜHG kibocsátások 1990-es szint alá csökkentése 2000-re, rendszeres tájékoztatást adása intézkedéseikről.

A Keretegyezmény pénzügyi mechanizmusokat is teremtett a fejlődő országok és az átmeneneti gazdasággal rendelkező országok (volt szocialista országok) támogatására.

A kiotói jegyzőkönyv – a folyamat

A kiotói jegyzőkönyvet 1997. december 11.én írták alá Kiotóban, de csak 2005. február 16.-án lépett hatályba Oroszország csatlakozásával. A hatályba lépés feltétele volt, hogy legalább a 40 fejlett ország összes kibocsátásának 55 %-áért felelős ország ratifikálja a jegyzőkönyvet – mára ez a mutató 64%-ra emelkedett.

Máig 189 ország és az Európai Unió ratifikálta, de a 2007-ig legnagyobb kibocsátó USA nem. (Mára már Kína a legnagyobb kibocsátó.) Magyarország 2002-ben ratifikálta, de itthon is csak 2005. februárban lépett hatályba.

A Kiotói Jegyzőkönyv testületei a CMP (Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to the Kyoto Protocol), a CDM Executive Board, a Joint Implementation Supervisory Committee (JISC) és a Compliance Committee.

A Keretegyezményhez kapcsolódó SBSTA, SBI és a Bureau of the COP a kiotói jegyzőkönyvet és a CMP-t is szolgálja.

CMP a legfontosabb döntéshozó testület, évente egyszer, a COP-al egyidőben ülésezik. A CDM Executive Board a Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (CDM)-el kapcsolatos napi feladatokat látja el. A JISC – többek között - a JI (joint implementation) projektek generálta emisszió csökkentések verifikációját felügyeli. A Compliance Committee a Facilitative Branchből és az Enforcement Branch-ből áll.

A Kiotói Jegyzőkönyv – tartalmi elemek

Az jegyzőkönyv eredeti szövege angol és magyar nyelven.

A Jegyzőkönyv 6 üvegházhatású gázra illetve gázcsoportra vonatkozik, a szén-dioxidra (CO2), a metánra (CH4), a dinitrogén-oxidra (N2O), fluorozott szénhidrogénekre (HFC-k), a perfluor-karbonokra (PFC-k) és kén-hexafluoridra (SF6).

Ezeknek a gázoknak eltérő az úgynevezett globális melegedési potenciálja (global warming potential, vagy GWP), ennek megfelelően szén-dioxid egyenértékre számíthatók át. (LINK 10)

Az I. mellékletben szereplő 41 iparosodott ország (Annex I. országok) számára konkrét és jogilag már kötelező kibocsátás-csökkentési célokat határoz meg arra vonatkozóan, hogy az 1990-es bázisévhez viszonyítva mennyivel kell csökkenteniük a kibocsátásaikat a 2008-2012-es időszak éves átlagában.

Az átlagos elvárt csökkentés az iparosodott országok esetében 5.2%, az EU (EU-15) esetében 8%, USA esetében 7% (lenne ha ratifikálta volna a jegyzőkönyvet). A piacgazdaságra való áttérés folyamatában levő felek (Magyarország is) a bázisév kiválasztásánál eltérhettek 1990-től. Magyarország az 1985-1987-es évek átlagát választotta és ehhez képest 6%-os kibocsátás-csökkentést vállalt.

A Kiotói Jegyzőkönyv egy sor ’rugalmassági mechanizmust’ határoz meg a kibocsátás-csökkentési célok elérésének elősegítésére:

• - Kibocsátás-kereskedelem – az iparosodott országok kötelezettségeik teljesítése érdekében részt vehetnek a kibocsátási jogok kereskedelemében. Ez a közismert kvótakereskedelmi rendszer.
•  
• - CDM - azaz Clean Development Mechanism (tiszta fejlesztési mechanizmus). Célja, hogy fejlődő országokat „a fenntartható fejlődés elérésében” és az iparosodott országokat „a mennyiségileg meghatározott kibocsátáskorlátozási és –csökkentési kötelezettségvállalásaik teljesítésében” segítse.
•  
• - JI - Joint Implementation (együttes végrehajtás). Az iparosodott országok közötti együttműködést szolgáló rugalmassági mechanizmus.

Az utolsó héten a nyereményjáték egyszerű sorsolásos formában megy. Vasárnapig minden nap lehet nyerni egy csomagot (energiatakarékos izzó, tölthető elemkészlet, intelligens elosztó), illtve mindegyikhez jár valami apróság, amit a konferencián szereztünk. Minden nap azok között sorsolunk, akik a nap folyamán e-mail-ben jelzik, hogy szeretnének nyerni. E-mail címünk: koppenhagablog@gmail.com.

A WWF Magyarország megdöbbenését fejezi ki, hogy miközben az EU más fejlett országokat is szeretne meggyőzni a minimum 30 %-os kibocsátás-csökkentésről Koppenhágában, Magyarország újabb lépést tesz egy évi 2 millió tonna széndioxidot kibocsátó ligniterőmű megépítéséhez.

Tőkét emelt a napokban az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek ZRt. (MVM) 75%-os tulajdonában levő Mátrai Villamos Művek Termelő ZRt-ben az MVM és a kisebbségi tulajdonos Mátrai Erőmű ZRt. Az állami cég különös módon az ENSZ Koppenhágai Klímakonferenciájára időzítette a lépést, amellyel újonnan elkötelezte magát arra, hogy egy legalább 400 megawattos, évi több mint 2 millió tonna széndioxidot kibocsátó ligniterőművet épít Visontán.

A döntés azért is meglepő, mert a heves megyei főügyészség a WWF beadványára ügyészségi vizsgálatot indított a tervezett nagyerőmű engedélyezési folyamatával kapcsolatban, amely még nem zárult le. A WWF és jogi szakértői szerint az erőmű egységes környezetvédelmi engedélyének kiadása során az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vizügyi Felügyelőség súlyosan megsértette tényállás-tisztázási és eljárási kötelezettségeit.

Így például a kiadott engedélyből hiányoznak a levegőtisztaság-védelmi határértékek, és figyelmen kívül hagyják a törvényben előírt mértékben a természetvédelmi értékek, köztük Natura 2000 területek védelmét. Az engedélyezési folyamat megsértette a nyilvánosság bevonására vonatkozó szabályokat és olyan eljárási hibákat is tartalmaz, mint például az engedély érvényességi idejének eltérő megjelölése az engedély rendelkezési és indoklási részében.

„A döntően állami tulajdonnal tervezett ligniterőmű megépítését megerősítő lépés gyengíti az Európai Unió koppenhágai pozícióit is” – mondta Dallos György, a WWF Magyarország klímaváltozási programvezetője. – „Olyan kritikus pillanatban, amikor az Unió más fejlett országokat is szeretne meggyőzni az üvegházhatású gázkibocsátás 2020-ig terjedő időszakra vonatkozóan legalább 30%-os csökkentésének szükségességéről és a fejlődő országok klímavédelmi lépéseinek támogatásáról.”

A jelenleg zajló koppenhágai ENSZ klímakonferencián olyan vállalást kell tenniük a fejlett országoknak, melyben biztosítják, hogy kibocsátásukat az 1990-es bázishoz képest 25-40%-kal csökkentik. Az EU 20%-os csökkentést vállalt 1990-es bázison, azonban ennél hajlandó többet is, 30%-ot - ha a többi fejlett ország is hajlandó szigorú vállalásokat tenni.

Szombaton a Bella Centerben gyertyás virrasztást szerveztek a Nobel-békedíjas Desmond Tutu részvételével. A gyertyás megemlékezéssel arra szerették volna felhívni a figyelmet a mécseseket és lámpásokat tartó résztvevők, hogy a világ egy erőteljes megegyezésre vár. Délelőtt a világ minden kontinensén felvonulást szerveztek, amihez emberek ezrei csatlakoztak, csak Koppenhágában mintegy 100.000-en.

A ceremónián először egy kislány beszélt, akinek egyetlen kérése az volt, hogy szeretné a jövőjét biztonságban tudni. Ezt követően a volt ír elnöknő, Mary Robinson beszélt arról, hogy neki is vannak unokái, akikre egy élhető Földet szeretne hagyni, hiszen a világon minden kisgyermeknek joga van a tiszta, környezeti katasztrófák sorozatától mentes jövőre.

Desmond Tutu arra hívta fel a figyelmet, hogy egyetlen bolygónk van, ha tönkretesszük, nem lesz hová mennünk, és ez alól a fejlett országok sem kivételek. Jogilag kötelező, erőteljes és igazságos megállapodásra van szüksége a világnak, hangsúlyozta többször is.

Az LCA munkacsoport és a kiotói jegyzőkönyv munkacsoport vezetőinek legújabb tervezete túlélte a hétvégét, anélkül, hogy a résztvevők elvetették volna, így e szövegtervezet mentén zajlanak a további tárgyalások. A tárgyalók igyekeznek folyamatosan kitölteni a megállapodás tervezetben eddig üresen hagyott részeket, ám bizonyos kérdésekben kénytelenek lesznek maguk az államfők megállapodni. Ilyen kérdések például a hosszútávú pénzügyi valamint a kibocsátás-csökkentési vállalások.

A COP15 és a CMP5 a mai napra informális egyeztetésre hívta az országokat, hogy az LCA tervezetről egyeztessenek.

Az afrikai országok aggodalmukat fejezeték ki, mivel úgy látják, hogy a tárgyalások ismét az egyetlen megállapodás felé húznak (LCA tervezet) a kettő helyett (LCA tervezet és a kiotói jegyzőkönyv meghosszabbítása). Attól félnek, hogy amennyiben csak az LCA tervezetre fókuszálnak a tárgyalók, már nem marad majd elég idő a kiotói szerződés meghosszabbítására, így egyetlen megállapodásba fognak mindent besűríten

Az afrikai országok úgy nyilatkoztak, hogy a kiotói szerződést mindenképpen meg kell hosszabbítani, ellenkező esetben megöljük Afrikát. Úgy érzik, hogy a kiotói szerződés második periódusának vállalásai legalább arra biztosítékot jelentenének, hogy az I. mellékletben foglalt országok (fejlett országok) szigorú kibocsátás-csökkentést hajtsanak végre. Minden egyéb jövőbeli megállapodás még csak egy kiforratlan lehetőség, melyben egyre kevésbé bíznak ezek az országok. A kiotói vállalások meghosszabbítása viszont átlátható és kötelező érvényű lenne, így ezek az országok ragaszkodnak hozzá.

Ennek megfelelően, az afrikai országok először úgy döntöttek, hogy az informális egyeztetésről távol maradnak, és így tüntetnek a szerintük rossz irányba kanyarodó tárgyalások ellen. Később úgy nyilatkoztak, hogy mégis megjelennek, ám csak azért, hogy aggodalmuknak hangot adjanak.

Azonban az informális egyeztetést időközben elhalasztották... Egyelőre nem tudni, hogy miért, és hogy mikorra tűzik ki újra.

A Bella Centerben a Fossil of the Day részlegénél mindig jó a hangulat. Pénteken nagyszabású bulin ünnepelték meg a Kiotói Jegyzőkönyv 12. születésnapját. A jegyzőkönyvet 1997. december 11-én fogadták el és nyitották meg ratifikálásra Kiotóban, Japánban.

A jegyzőkönyv éhatálybalépéséig 7 évet kellett várni, egészen 2005. február 16-áig.

A nap fosszíliája versenyben egyébként továbbra is Kanada az első.

A hétvége után újra folytatjuk koppenhágai közvetítésünket. A tegnapi nap tanulsága, hogy ha a feltöltőkártyás mobilinternetről elfogy a pénz, akkor Dániában vasárnap nem lehet feltölteti.

Úgy tűnik, a javaslat, amiről már írtunk, túlélte a hétvégét, és most ez a felek tárgyalásainak alapja, bár vannak országok, amik máris tiltakoznak ellene.

A kisebb zavargások továbbra is folytatódnak a városban, bár a hírekkel ellentétben Koppenhága nem borult lángokba. Az emebereket nem különösebben érdeklik a randalírozók, mindenki éli mindennapi életét. A zavargások egyébként elkerülik a város szűken vett központját.

Nemsokára mindenről beszámolunk bővebben.