Koppenhága

Talán nem mindenkinek egyértelmű, hogy a sokat emlegetett üveház-hatás mi is valójában. Ezt szeretnénk most tisztázni. Csak érthetően!

1956. Több, mint ötven év telt azóta. Talán hihetetlen, de már akkor is tudtak a klímaváltozásról, a globális felmelegedésről. Hogy miért nem akadályoztuk meg időben? Jó kérdés. Az alábbi cikk a Time magazinban 1956. május 28-án megjelent cikk fordítása.

Egy hatalmas üvegház

 

Az ipari forradalom kezdete óta az emberiség fosszilis tüzelőanyagokat (kőszén, kőolaj stb.) éget, és a bennük rejlő szenet a légkörbe ereszti szén-dioxid formájában. 50 év múlva - vagy akár hamarabb is - ez erős hatással lesz a Föld éghajlatára, mondta Roger Revelle, a Scripps Tengertani Intézet igazgatója.

Úgy gondoltam, ma csinálhatnánk egy bejegyzést, amiben ti mondjátok el, milyen változásokat láttok az éghajlatban itthon, Magyarországon. Kiváncsi vagyok, hogy csak én érzem úgy, hogy már nem olyanok a dolgok, mint rég, vagy Ti is? Én elkezdem, aztán Ti folytathatjátok!

Itt lehet ma nyerni.

Sorozatunkban a klímaszkeptikusoktól hallható, elterjedt legendákról rántjuk le a leplet.

A növények több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint az emberek, miért nem okoljuk akkor őket?

Igaz, hogy a fák, a növények és az állatok (a bioszféra) tízszer annyi szén-dioxidot bocsátanak ki évente, mint az emberek. Ez a légzéssel valósul meg, a biomassza szén-dioxiddá és vízzé válik, ezzel nyer a növény energiát. Azonban ugyanennyi szén-dioxidot az élővilág már megkötött, miközben a fotoszintézis segítségével felépítette önmagát. Így nincs valódi változás, mindössze a szén-dioxid a természet egyik zsebéből átkerül a másikba.

Kenyában, Kericho városa mindig nagy esővel ünnepelte a Karácsonyt.

„Az utóbbi években a Karácsony már általában száraz”

modja Nelly Damaris Chepkoskei, egy 53 éves földműves.

Chepkoskei és 9 társa az olaszországi Viterboban találkozott újságírókkal, hogy 10 nappal a Koppenhágai ENSZ Klímakonferencia megnyitása előtt a klímaváltozással kapcsolatos közvetlen személyes tapasztalatairól beszéljen.

Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke és Manmohan Singh indiai miniszterelnök bejelentették "zöld együttműködésüket". Ebben mind a ketten kifejezik elkötelezettségüket a klímaváltozás elleni harc iránt, biztosították egymást a kölcsönös energiabiztonság előtérbe helyezéséről, tovább kívánnak munkálkodni az élelmiszerellátás biztonságának kérdésein, valamint egy tiszta energiájú ország felépítését tűzték ki célul. Mindez - reményeik szerint - új beruházásokat vonz majd, melyek új munkahelyeket teremtenek és nagyban hozzájárulnak a gazdaság élinkítéséhez is.

Egy gyöngyörű, szabadon elérhető dokumentumfilmet szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani.

HOME - egy óda a természet szépségéhez. Yann-Arthus Bertrand filmje egy különleges utazás a bolygó körül. 54 országon keresztül lélegzetelállító légifelvételek mutatják be a Földet és az emberiség hatását úgy, ahogyan még sosem láttuk.

Ban Ki-moon szerint az elmúlt hetekben néhány ország kibocsátáscsökkentés irányába tett lépése szerint a megállapodás kézzelfogható közelségbe került.

"Meg kell állapodnunk Koppenhágában... Közös célunk, hogy Koppenhágában megszülessenek a stabil alapjai egy olyan jogilag kötelező érvényű megállapodásnak, amelyet már akár 2010-ben is meg lehet kötni."

Kína bejelentette, hogy 2020-ra 40-45 %-kal csökkenti az egységnyi GDP-re jutó szén-dioxid kibocsátását 2005-höz képest. Ez egy mindenképpen nagy jelentőségű lépés, hiszen az ázsiai ország eddig elzárkózott a kibocsátás-csökkentéstől, miközben jelenleg Kína a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátása.

Sorozatunkban a klímaszkeptikusoktól hallható, elterjedt legendákról rántjuk le a leplet.

A klímaváltozás létező jelenség, de nem az emberiség, hanem a naptevékenység változása okozza.

A legjelentősebb változás a naptevékenységben a napfolt-ciklushoz kötődik, ami 11 éves ritmust követ. Műholdas mérések alapján a Földet érő napfény intenzitása ezalatt kb. 0,1%-ot változik, ami körülbelül 0,24 W négyzetméterenként. A napsugárzás változásának mértéke és a ritmus alapján biztosan állítható, hogy a naptevékenység nem magyarázza meg 1970-es évek óta zajló erőteljes és folytonos melegedést.